1.Nap

* Sziasztok! Bocsi a rövid részért,csak ma sok dolgom volt,de a többi hosszabb lesz:) Következő 4 komi után jön :) Jó Olvasást!:) *

Nyolc hónap turnézás után természetes ha valaki
haza vágyik a szerettei közé. A
koncertezés,interjúk,fényképézkedések kiszívják az
ember minden energiáját. De ekkor mindig eszembe
jut az a sok rajongó akik nélkül sehol se lennénk.
Igen néha örültek módjára viselkednek mikor
meglátnak minket, és olyankor a hátam közepére
kívánom a sztárságot, de én, mi ezt vállaltuk.
Tudtuk hogy lesznek hátrányai is.
Múltkor Niallel elmentünk vásárolni és majdnem
kitépték a hajam. Borzalmas volt.

Az ember azt hiszi hogy ezt meg lehet szokni.
Hogy akár hova mész minden lépésedet
figyelik,vagy amit mondasz.
De mi mertünk állmodni,mertünk közdeni, nem
hiába. Elismerik a tehetségünket, már ígyis a
pályánk csúcsán vagyunk, de még mindig úgy
érezzük van hova fejlődnünk még.
Most hogy vége tért a turnénak ki fogok pihenni
magam a családom társaságában. Annyira
hiányoztak nekem. Teljesen más telefonon vagy
interneten tartani a kapcsolatot mint élőben.
-Ki mit fog csinálni a szünetben?-kérdezett Harry.

Mindenki arcára széles mosoly ült ki.
-Én Perrievel minden féle pózt kifogok próbálni.-
vigyorgot Zayn önelégülten. -Én haza megyem
Mullingerbe lazulni kicsit.-vont vállat Niall. Igen ő
márcsak ilyen. Semmi felhajtás az élete. -
Szerintem én is haza látogatok.-mondta Harry
tünödve.
-Te Louis?-fordultam felé.
-Eleanorral elmegyünk nyaralni,csak még nem
tudom hova.-simogatta az állát. -Na és te?-
fordult hozzám Zayn érdeklödbve.
Megmondtam nekik volna amit tervezek,de biztos
hülyének néztem volna ennyi idősen hogy mire

készülök inkább csak ennyitmondtam. -Meglátogatom anyuékat, utána pedig
Daniellevel leszek.-mondtam lazán. Nagyon
hiányzott ezekben a hónapokban, már alig várom
hogy láthassam. Több hónapig távol lenni a
szerelmedtől, igaz néha találkoztatok de ez egy
igazi megpróbáltatás volt számunkra. Ha már ezt
kíbirta a kapcsolatunk akkor szeríntem jöhet
turnádó is, semmi nem fog minket szétválasztani.
Megakarom kérni a kezét. Elég stabilnak érzem a
kapcsolatunkat, hogy megtegyem ezt a hatalmas
lépést. Tudom hogy ő is szeret engem, a családom
is kedveli őt, szóval nincs semmi akadály a
leánykérésnek. Amikor leszálltunk a gépről alig
tudtunk eljutni a kocsinkig, annyi rajongó várt
minket. -Adjunk nekik pár autógrammot.-fordult
hozzánk Niall mosolyogva. Meg se várta a
válaszunk már ment is. Mosolyogva néztem utána.
-Egyszer leütöm ezt a gyereket. Nem igaz hogy
már nem akar otthon lenni.-értetlenkedett Harry.
Mi is elkezdtünk autogrammot osztani. Kiosztottunk
jó párat majd elköszöntünk tölük.
Szeretjük a rajongóinkat,de van hogy már ők sem
tudnak minket távol tartani a szeretteinktől. Ők
lesznek mindig is az elsők számunkra, hisz ha ők
nincsenek akkor mi se lennénk a világon. -Hát
akkor srácok...-kezdett el búcsúzkodni Niall.
-Vigyázz magadra az úton.-öleltem magamhoz
barátomat.
Mindannyian elbúcsúztunk egymástól. Utoljára
hagytam Louist. -Majd találkozunk.-öleltem meg,ő
pedig hátba veregetett. Halkan oda súgott nekem
hogy csak én halljam. -Sok sikert.-mondta.
Neki elmondtam hogy mit tervezek Danival. Tudom
,hogy megtartja a titkom.
-Köszi.-válaszoltam majd én is beültem a kocsiba.
Beindítottam a motort úton Danielle felé.
Meglepetést akarok neki okozni,előbb otthon
akarok lenni mint ő. Főzni akarok neki,fürdőt
csinálok neki hogy mire haza jőn kellemes
hangulata legyen a lakásnak. Úgy akarok
anyáékhoz menni hogy már Danielle kezén van a
jegy gyűrűm ami igazolja hogy hívatolosan is az
enyém. Harrynek nem tudom elégszer megköszönni
hogy bemutatott minket egymásnak. Egy igazi
csoda ő. Elfogad úgy ahogy vagyok,nem akar
megváltoztatni. Sajnálom őt, mert sokan bántják
amiért velem van, de elég erős hogy ezt elviselje.
Bekapcsoltam a rádiót útközben mert zavart a
csend. Ez van ha négy idiótával vagy össze zárva
nyolc kerek hónapig. Már most hiányoznak a hülye
fejükkel.
Vége lett Taylor egyik számának, ami után a hírek
jöttek.
Szeretek értesülni a világ dolgairól, legyen szó
egy politikai hírről,vagy rablásról, gyilkosságról.
John Travolta fiára terelödőtt a szó.
Kiderült,hogy szegény kisfiú rákos. Nem lehet már rajta segíteni,
mivel az orvosok szerint nem lehetett látni rajta
semmi betegségre utaló jeleket indokolta az
orvos.
Hülyeség. Nekem ilyent senki ne mondjon.
Utálom a mai orvosokat,mindig csak kibúvokat
keresnek.
Nem gondolnak bele hogy annak a szegény
embernek családja van, akik szeretik őt.
Ilyenkor adok hálát Istennek hogy nekem, a
családomnak barátaimnak nincs semmi baja. Nem
tudom mit csinálnék ilyen helyzetben.
Remélem soha nem is kerülök ilyen cipőbe.
Nem tudom mi lenne akkor a családommal, a
srácokkal és Daniellel. Nem is akarok ilyenekre
gondolni,csak a pozítiv jövőre.